A jövedelem és a tőkenövekedés (teljes hozam) maximalizálására törekszik, beleértve az árfolyamnyereséget is. Az Alap elsősorban a világ bármely részén kibocsátott és bármely pénznemben denominált államkötvényekbe fektet. Az Alap jelentős mértékben fektethet be a feltörekvő piacokon, beleértve Kínát is. E befektetések némelyike befektetési fokozat alatti lehet.

Az Alap a fenntartható finanszírozásról szóló közzétételi rendelet (a továbbiakban: "SFDR") 8. cikkével összhangban támogatja a környezeti és társadalmi jellemzőket. 
 
Az Alap által az állampapír-kibocsátókra vonatkozó környezetvédelmi, társadalmi és irányítási ("ESG") megfontolások végrehajtása során a befektetési alapkezelő jellemzően a magasabb ESG-pontszámmal rendelkező kibocsátókat részesíti előnyben, vagy azokat, amelyek ESG-pontszámai az előrejelzések szerint középtávon (a következő két-három évben) semlegesek vagy javulnak, ahogyan azt saját ESG-módszertana meghatározza. A vállalati és szupranacionális kibocsátók esetében a befektetési alapkezelő az MSCI által biztosított ESG minősítéseket használja. Ezenkívül az alap tartózkodik a bizonyos fenntarthatósági mutatók alapján a legrosszabbul teljesítő kibocsátók közé tartozónak ítélt kibocsátókba történő befektetésektől. 
 
Az Alap környezeti vagy társadalmi jellemzőit mind mennyiségi, mind minőségi szempontból értékelik, fenntarthatósági mutatók, valamint a Befektetési Alapkezelő saját ESG-módszertana és a honlap közzétételének erre a célra szolgáló szakaszaiban részletesebben ismertetett kutatási folyamata segítségével. A befektetési döntéshozatali folyamat részeként az alap ESG-stratégiája kötelező kritériumokat alkalmaz a mögöttes eszközök kiválasztására, és konkrét ESG-kizárásokat alkalmaz. 

További információért kattintson ide (angol nyelven)

• Törekvésünk a befektetői összhozam maximálása a kamatbevétel, a tőkeérték-növelés és az árfolyamnyereség kombinációjával.
• A közép-hosszú távú befektetéseket meg kívánja tartani.

Az alap jegyeinek értéke és az abból származó eredmény csökkenhet és emelkedhet is, így előfordulhat, hogy a befektető nem kapja vissza a teljes befektetett összeget. A teljesítményt a devizaárfolyam ingadozása is befolyásolhatja. A devizaárfolyam-ingadozások befolyásolhatják a külföldi befektetések értékét.

• Az Alap elsősorban bármely ország kormánya vagy kormányszervei által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és származtatott ügyletek fektet be. Ezek az értékpapírok és származtatott ügyletek általában a kamatlábak, valutaárfolyamok és kötvénypiaci mozgások miatt jelentős ármozgásoknak voltak és vannak kitéve. Ennek következtében az Alap teljesítménye az idők folyamán ingadozhat.
• Az Alap a hozamot kioszthatja a költségek levonása nélkül. Bár ez nagyobb jövedelemkiosztást tesz lehetővé, a tőke csökkenését is eredményezheti.
• Az egyéb fontos kockázatok közé tartozik: 
  Hitelkockázat: a nemteljesítésből eredő veszteség kockázata, amely akkor merülhet fel, ha a kibocsátó elmulasztja teljesíteni a tőke- vagy kamatfizetéseket azok esedékességekor. Ez a kockázat magasabb, ha az Alap alacsony besorolású, befektetési fokozat alatti értékpapírokat tart. 
  Devizakockázat: a devizaárfolyamok ingadozásából vagy a devizagazdálkodási szabályokból eredő veszteség kockázata. 
  Származtatott ügyletek kockázata: a veszteség kockázata egy pénzügyi eszköznél, ahol az alapul szolgáló befektetés értékének csekély változása jelentősebb hatást gyakorol az illető eszköz értékére. A származtatott ügyletek járulékos likviditási, hitel- és partnerkockázattal járhatnak. 
  Feltörekvő piacok kockázata: olyan országokban való befektetéssel kapcsolatos kockázat, amelyek politikai, gazdasági, jogi és szabályozói rendszerei kevésbé fejlettek, és amelyekre kihathat a politikai/gazdasági bizonytalanság, a likviditás vagy az átláthatóság hiánya, valamint a megőrzési problémák. 
  Kínai piaci kockázat: a feltörekvő piacokhoz köthető tipikus kockázatokon túl a kínai befektetések még a kínai piac speciális gazdasági, politikai, adóügyi vagy működési kockázatainak is ki vannak téve. Kérjük olvassa el a prospektusban a China QFII kockázatról, a kötvénykapcsolati kockázatról, valamint a Shanghai-Hong Kong Stock Connect és a Shenzhen-Hong Kong Stock Connect kockázatáról szóló részeket.
  Likviditási kockázat: olyan kockázat, amely akkor keletkezik, ha a kedvezőtlen piaci feltételek hatással vannak az eszközök eladási lehetőségeire abban az időszakban, amikor szükséges az eladás. Ilyen kockázatot okozhatnak (de nem kizárólagosan) váratlan események, például környezeti katasztrófák vagy világjárványok. A csökkent likviditás kedvezőtlenül hathat az eszközök árára.

Az alapra vonatkozó valamennyi kockázatot teljes körűen a Franklin Templeton Investment Funds aktuális Tájékoztatójának “Kockázati szempontok” részében ismertetjük.